Első 12 hordozós csecsemőbabámat kölessel töltöttem. Azonban egyre többször merült fel az igény, hogy legyen kvarchomokkal nehezített változata is.
A legutóbbi (2014) karácsony pihenőnapjain a semmittevés helyett elkezdtem kikísérletezni az új babát. Izgatta a fantáziámat, hogy is fog sikerülni…
A kvarchomok sokkal sűrűbb, mint a köles, ugyanabban a térfogatban kb. másfélszer nehezebb. Nem akartam nagyon nehéz babát készíteni, mert egyrészt a használata is nehezebb, másrészt a baba testanyag is nagyon terhelődne a nagy súly alatt. A cél 62 cm körüli, 3,5 – 4 kg-os baba születése volt.
A “termékfejlesztést” úgy végeztem, hogy párhuzamosan két babát készítettem. Ugyanaz a testméret, ugyanúgy duplán varrtam mindkét baba varrásait, ugyanúgy mindkét testet erősítettem belülről: a törzsük teljes elejére, illetve a végtagok illesztési felületére belülről ragasztófátyollal erős, rugalmas vásznat vasaltam.
Mindkét baba teste dupla rétegű, belül erős, sűrű szövésű angin anyagot használtam, melyen sem a köles, sem a homok nem “szivárog” át.
Míg a kölessel töltött babánál a belső, kölessel töltött réteg szinte teljes egészében kitölti a testet és a végtagokat, és csak minimális gyapjú kellett ahhoz, hogy a vonásokat “finomítsam, addig a homokkal nehezített babánál a belső “test” sokkal kisebb, mint a külső. A módszerem az volt, hogy mind a törzs, mind az egyes végtagok nagyjából egyező súlyúak legyenek a kölessel töltött babáéval. Ehhez többször neki kellett futnom, mire megszületett a megfelelő végeredmény. 🙂
A homokkal nehezített babánál még jó sok gyapjút felhasználtam, mire a tagjait, törzsét a belső réteg körül feltöltöttem.
A babák végtagjait szándékosan nem töltöttem nagyon feszesre. Az a tapasztalat, hogy akkor kényelmes a használatuk, ha a végtagok könnyedén mozdíthatók abba az irányba, ahova az élő kisbaba is helyezné a kezeit és a lábait.
A két baba tapintásra kicsit különbözik egymástól. A kölessel töltött baba egyenletes “keménységű”, a köles lágyan mozdul, ha megnyomjuk a törzsét vagy a végtagjait. A homokkal töltött baba kívül puha a gyapjútól, de mélyebben megnyomva érződik a tömörebb, keményebb homokkal töltött rész. Úgy gondolom, használatban éppolyan kényelmes lesz mindkettő fajta. A hordozós tanácsadók igénye fogja eldönteni, hogy melyikből fogok készíteni többet. Készíteni a kölessel töltöttet egyszerűbb és gyorsabb, s némileg olcsóbb is a kevesebb felhasznált gyapjú miatt.
Mindkét típusú babát egyformán javasolom kezelni:
– bánj vele olyan finoman, mintha élő kisbabát fognál.
– mindig felöltöztetve fogd munkára, kíméld ezzel a test anyagát, hogy sokáig hibátlanul szolgálja a munkádat!
– használaton kívül tartsd jól záróró nejlon zsákban. A köles és a gyapjú is érzékeny lehet a molyokra… Érdemes kis zsákban levendulavirágot tartani a baba mellett. Hamarosan “tartozék” lesz a babákhoz 🙂 (2015 februártól minden baba mellé adok levendulás zsákot és Születési Igazolást!)
Utólagos megjegyzés 2015. júliusában:
A csak homokkal készített babák már nem annyira “kelendőek”, mert a homok nehezítés köré beágyazott gyapjú hamar összelapul, és megvékonyodik ezáltal a babák teste. A legnépszerűbb a vegyes nehezítés, amely során a testet teljesen kitöltő köles közé kvarchomokot teszek, ami által a baba nehezebb lesz.
Hordozós babáimat ITT tudod megnézni!
